Információk, érdekességek

A fertőzöttek száma 17 millió, a halálos áldozatoké 667 ezer

2020. augusztus 05.

A világon 17 029 155 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 667 011, a gyógyultaké pedig 9 948 163 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.

Egy nappal korábban még 16 682 030 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 659 374, a gyógyultaké pedig 9 711 187 volt.

A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 426 982 fertőzött volt eddig a napig, 150 713-an haltak meg, és 1 389 425-en meggyógyultak.

Brazíliában 2 552 265 fertőzöttről, 90 134 halálos áldozatról és 1 922 802 gyógyultról tudni.

Indiában 1 581 963 fertőzöttet, 34 955 halálos áldozatot és 1 019 735 gyógyultat jegyeztek fel.

Oroszországban 827 509-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 13 650-re, a gyógyultaké pedig 619 204-re emelkedett.

Útmutató az utazás új korszakához: engedélyezett úti célok, a szomszédos országok szabályai

2020. augusztus 04.

A 2020-as év szinte mindent megváltoztatott: a koronavírus és annak védekezése céljából meghozott hazai és nemzetközi intézkedések hatása még sokáig velünk marad, sőt, számos iparágnak teljesen átírta a működését.  

A karanténszabályok, a “maradj otthon” felhívások a legradikálisabb hatást azokban az iparágakban fejtették ki, amely az emberek mozgásával jár együtt. Így a turizmus, a vendéglátás és a hozzájuk szervesen kapcsolódó kiszolgáló ágazatok, mint a repülés, a légitársaságok kerültek komoly bajba. 

Hová utazhatunk most nyaralni?

Valamennyi balatoni strandon kiváló vagy jó a vízminőség

2020. július 29.

A Balaton vízminősége a természetes fürdőhelyek többségén kiváló, pár esetben jó a tó Somogy, Zala és Veszprém megyéhez tartozó részén is.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek, ami jelentős algaprodukció kialakulását jelzi.

Az idei szezonban is folyamatosan ellenőrzik a jogszabályi előírások betartását, egyebek mellett a strandok higiénés állapotát, az üzemelés tárgyi és személyi feltételeit, a vízfelület és a vízpart tisztaságát, a bóják meglétét. A vízminőség monitorozását havi gyakorisággal végzik.

A tó nyugati medencéjénél található megyei partszakasz mind a hét strandján fürdőzésre alkalmas, kiváló a vízminőség. A kijelölt pontokon történő mintavétel során, a helyszíni szemle megállapításai alapján júliusban kiegészültek a vizsgálatok cianobaktérium-sejtszám és klorofill-A kimutatásával is. “A vizsgált paraméterek tekintetében kifogásoltság nem merült fel”.

A Veszprém Megyei valamennyi természetes fürdőhelyének vize fürdőzésre alkalmas, strandjaik vízminőségének zöme pedig kiváló, mindössze kettő kapott ennél alacsonyabb, jó minősítést.

Sok a tévhit a visszértágulat-műtétekkel kapcsolatban

2020. július 27.

Bár a lakosság nagyjából 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, elenyésző azok aránya, akik rászánják magukat a műtétre. Mindez talán érthető is, hiszen nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban, pedig a fejlett orvostudománynak és technikai háttérnek köszönhetően sokkal egyszerűbb a panaszoktól megszabadulni, mint azt sokan gondolják.

A visszeres láb, a közvélekedéssel ellentétben, nem csupán esztétikai kérdés, hiszen hátterében a vénák nem megfelelő működése áll. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, -dagadás, fájdalom is kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista szeretne néhány tévhitet eloszlatni, mivel ma már többféle műtéti technika létezik.

Tévhiteink

1.    tévhit: „Műtét után kiújulnak a visszerek”
A korábbi, még ma is alkalmazott, vágásos módszerrel elvégzett operációk után valóban sok esetben kiújulnak a visszértágulatok, mivel a műtét előtt nem készítenek ultrahang vizsgálatot. A képalkotói diagnosztikának köszönhetően a visszértágulat kialakulásának okát is kezelni lehet, ezáltal a kiújulási lehetőség elenyésző.

2.    tévhit: „Az operáció fájdalmas és hetekig nem dolgozhatok”
„A klasszikus”, vágásos módszert alkalmazva a beteg valóban heteken át tartó fájdalmat él át, mivel a szakorvos – altatás, vagy gerincérzéstelenítés után -, néhány metszéssel, illetve a véna eltávolításával éri el a visszértágulat gyógyítását. Ezzel a módszerrel legalább hat hétig tart a lábadozás. Az új módszerek azonban nem igényelnek vágást, a páciens – módszertől függően – akár aznap, de másnap mindenki folytathatja a munkát, sőt, akár sportolni is lehet. Nincs szükség betegállományra, nincs fájdalom.

Jó hírek érkeztek a koronavírus elleni magyar szerről

2020. július 20.

Minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertőzőképességét a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer – mondta Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetője a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő gyógyszerfejlesztési konzorcium vezetője elmondta, a kezdetektől olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen.

Kacskovics Imre az interjúban elmondta, a hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogják vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdték az európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is. Meglátása szerint a klinikai vizsgálatokat legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni.

A dékán azt is elmondta, hogy terveik szerint a hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket – olvasható az interjúban.