Információk, érdekességek
Vitaminpótlás a hideg hónapokban
2020. február 05.
Télen hajlamosak vagyunk mellőzni a szabadtéri programokat, és kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket is. Pedig a hideg időszakban még fontosabb a nyomelemek, vitaminok pótlása, hogy elkerüljük a náthás és influenzás megbetegedéseket.
1. Friss gyümölcsök, zöldségek: Akárcsak nyáron, télen is bőségesen van miből választanunk. A banán, a citrusfélék és az alma különösen népszerű, és egyben kiváló vitaminforrás is ebben az időszakban. Ne feledkezzünk meg a zöldségekről sem, hiszen ezekből is jócskán válogathatunk és legtöbbjük igazi „vitaminbomba”. Hidegen sajtolt olajos öntettel készült saláták vagy nyers zöldségmártogatósok fogyasztásakor a zsírban oldódó vitaminok jobban hasznosulnak.
2. Savanyúságok és fagyasztott termékek: A korszerű eljárásoknak köszönhetően a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök megőrzik vitamin és ásványianyag-tartalom tekintélyes részét, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kiolvasztás során keletkező levet is érdemes felhasználni, mert abban is vannak értékes vitaminok és ásványi anyagok. A savanyúságok közül is bátran válogathatunk, közismert például a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma, de naponta 10-15 dkg-nál többet nem ajánlott nyersen elfogyasztani a magas konyhasó-tartalma miatt. Kiváló C-vitamin-forrás a szobahőmérsékleten kiáztatott csipkebogyó tea is.
3. Kiegyensúlyozott étrend: A szervezetünk számára szükséges vitaminok és nyomelemek nemcsak a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg, hanem egyéb élelmiszerekben is. Többek között a máj, a tojás és egyes növényi olajok is kiváló vitaminforrások!
4. Vitamintabletták: Megfelelően összeállított étrend mellett a vitamintabletták akár el is hagyhatóak, azonban amikor szervezetünknek megnövekszik a vitaminigénye – például egy betegséget követően – hasznosak lehetnek. Ne feledjük azonban, hogy ezek a készítmények önmagukban nem váltják ki a kiegyensúlyozott táplálkozást!
A grönlandiak egészségének titka
2020. február 04.
A világviszonylatban legtöbb ómega-3-zsírsavat fogyasztó grönlandiak körében nem ismertek a krónikus szív-ér rendszeri betegségek. Ez nem a véletlen műve.
Az ómega-3-zsírsavak speciális többszörösen telítetlen zsírsavak. Az ómega-3-zsírsavakat a szervezet – a vitaminokhoz hasonlóan – nem képes szintetizálni.
Fontosságáról már nyolcvan éve tudunk, azonban a kutatások még mindig nem zárultak le, folyamatosan jelennek meg tanulmányok a jótékony biológiai hatásukkal kapcsolatban. Leglényegesebb ma ismert tulajdonságuknak tekinthető a szív-ér rendszerre gyakorolt hatás. A megfelelő ómega-3-zsírsav-ellátottság csökkenti a triglicerid- és az LDL-koleszterin-szintet, a pulzusszámot, a vérnyomást és az érelmeszesedés kialakulását. Ezek mellett bizonyítottan csökkenti egyes daganatok előfordulását, javítja az immunrendszer működését és az agyi funkciókat, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert.
A természetben tíz típusa ismert az ómega-3-zsírsavaknak, azonban a táplálkozásban kiemelten három típust kell megemlítenünk. Az első nagyobb mennyiségben megtalálható a növényi olajokban (repce-, dió-, szója-, lenmagolaj), míg a második, harmadik típusnak a legjobb forrásai a hidegvízi halak. A kardiovaszkuláris prevenció szempontjából utóbbi két típus fontos. A legjobb állati ómega-3-zsírsav-források a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, édesvízi halak közül a busa.
A napi szükséglet
A többszörösen telítetlen zsírsavak az összes energiafelvétel legfeljebb 10%-át képezhetik az étrendben. Az ómega-3-zsírsavak bevitelére jelenleg nincs meghatározott ajánlás, ám azt korábban bizonyították, hogy heti két-három adag ómega-3-zsírsavakban gazdag hal elfogyasztása rizikócsökkentő hatású. Más források férfiaknak naponta 1,6 g, nőknek 1,1 g mennyiséget javasolnak.
Természetes tisztaság
2020. február 01.
A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.
Tudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.
Az edzett immunrendszerért
Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.
A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.
Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.
A legfertőzöttebb területek
Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.
Az „átmosás” enyhítheti a felfázásos panaszokat
2020. január 31.
A tél idén hol enyhe, hol hűvösebb, és ez a hőmérséklet-ingadozás, a nem megfelelő öltözék, fiatal lányoknál a miniszoknya, a vesét egyáltalán nem takaró felsőruházat felfázáshoz, s az arra érzékenyeknél vesekőképződéshez vezethet.
A húgyúti fertőzés az esetek döntő részében olyan baktériumok okozzák, amelyek az illető szervezetében, bélcsatornájában élnek, és a helytelen higiéniai technikák (pl. a székletürítést követő nem megfelelő irányba törlés, tisztálkodószerek túlzott használata) vagy szexuális aktus révén átjutnak a húgyutakba. A húgyutakban az esetleges anatómiai rendellenességeken túl a hideg – nemhiába felfázás a hólyaghurut szinonim neve – is elősegítheti azt, hogy a kórokozó baktériumok a húgyúti nyálkahártyán megtelepedjenek, és gyulladásos folyamatot indítsanak el.
Mivel a probléma forrását a húgyhólyag falát bélelő nyálkahártyán megtapadt kórokozók jelentik, a terápiás megoldások a baktériumok onnan történő eltávolítására irányulnak. Ebből a célból szóba jönnek a vizeletet savanyító, ilyen módon enyhe baktériumellenes hatással rendelkező, illetve az átmosásos elven működő, a kórokozókat a folyadékáram révén eltávolító patikaszerek.
A vesekő tüneteinek kezelésére fájdalomcsillapító, görcsoldó, izomlazító hatóanyagok alkalmasak, természetesen a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztása mellett.
Több, növényi eredetű összetevőket tartalmazó készítmény is rendelkezik vizeletelválasztást elősegítő hatással. Ismerve azt, hogy a fertőzés mielőbbi megszüntetése érdekében a kórokozókat el kell távolítani a húgyutakból, helytelen az a módszer, ha valaki minimalizálja a folyadékbevitelét, csak azért, mert el szeretné kerülni azt, hogy túl gyakran kelljen a mellékhelyiséget felkeresnie. Azon túlmenően, hogy a kevés folyadékbevitel nem segíti elő a kórokozók ürülését, a felfázással együtt járó tipikus panaszok nem enyhülnek attól, ha – hibásan gondolkodva – túl kevés folyadékot vesz magához a beteg! Betegségtől függetlenül a napi 1,5 liternyi folyadékbevitelt ajánlott szem előtt tartani.
Mitől ugrálhat a pulzusunk?
2020. január 28.
A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni.
A hirtelen kiugrások természetes okai
Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:
- Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
- Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
- Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
- Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
- Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
- Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői
Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:
- mozgásszegénység, ülő életmód,
- nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
- dohányzás,
- rendszeres alkoholfogyasztás,
- vérnyomás problémák,
- hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...170