Információk, érdekességek

Intim egészség: a vizelésről

2022. szeptember 12.

Fotó: pixabay.com

Naponta többször ürítünk vizeletet, anélkül, hogy figyelnénk rá. De vajon mit tudunk erről a veseműködés eredményeképpen bekövetkező, létfontosságú folyamatról?

Kevesebb vizeletet ürítünk, ha meleg van

IGAZ
Egy liter vizelet kb. 950 g vízből áll, míg a maradék mennyiség nátrium-, klorid-, kálium-, kalciumionokat, karbamidot (azaz ureát, mely a vizelet színét adja) és egyéb anyagcseretermékeket (urobilin, húgysav vagy az említett kreatinin) tartalmaz. Amikor meleg van, többet izzadunk, és így a szervezet másképp üríti ki a vizet – ami természetesen csökkenti a vizelet mennyiségét. Így minél inkább izzadunk, annál kevesebb vizeletet ürítünk, ha nem iszunk elég folyadékot.

Lehetőleg mindig ülve kell vizeletet üríteni

IGAZ
Ez a pozíció a megszokott, és természetesen kényelmesebb. Fő előnye, hogy lehetővé teszi jól kiüríteni a húgyhólyagot, és nem szükséges erőltetni a vizelést (nyomást gyakorolni), ami számos kiválasztószervi bántalom, fertőzés, vizeletszivárgás stb. elősegítője lehet. Emellett a közhiedelemmel ellentétben a WC-ülőkéktől nem lehet fertőzést kapni – még a rendben tartott, nyilvános WC-k esetében sem.


Zöld tea az egészség szolgálatában

2022. szeptember 09.

Több koffeint tartalmazhat, mint a kávé, és hosszabban is tart a hatása. A zöld tea, mint élvezeti szer számos jótékony hatással is rendelkezik.

A tealevelet szolgáltató növény, a teacserje (Camellia sinensis) Ázsia trópusi területein honos. Fő termesztői Kína, India, Srí Lanka és Japán, azonban manapság Afrika és Dél-Amerika egyes területein is termesztésbe vonták. A termesztett példányokat a könnyebb betakarítás érdekében 1–1,5 méter magas cserjévé vágják vissza, amelyekről 7–10 naponta gyűjtik a fiatal hajtásokat és leveleket. Ezt követően a leveleket alapvetően kétféle kezelésnek vethetik alá. Az egyik eljárás során a leveleket fonnyasztják, fermentálják, ami során a jellegzetes illatú és ízű fekete teát kapjuk.

A jelen cikkben górcső alá vont zöld teát egy másik eljárással készítik. A leszedett tealeveleket azonnal, 70 °C-on szárítják, ezzel megelőzve az enzimatikus bomlást. Az így kezelt levelekből készült tea zöldessárga színű, szagtalan, fanyar, kesernyés ízű.

Élénkítő hatás

A zöld tea legfőbb, a hatásért felelős tartalomanyaga a valószínűleg mindenki számára ismerős koffein, amelyet 1–5%-nyi mennyiségben is tartalmazhat a növény.

Koffeintartalom
• Egy csésze teában akár 110 mg
• Egy csésze kávé 80–100 mg
• Egy átlagos energiaital 40–80 mg

Ennek köszönhető élénkítő, fizikai és szellemi teljesítőképesség növelő hatása, amelyet fáradtságérzet és kimerültség leküzdésében aknázhat ki a fogyasztó. Magas koffeintartalma ellenére a kávéval ellentétben a tea koffeinhatása nem hirtelen jelentkező, lökésszerű, sokkal inkább elnyújtott, órákon át kitartó, ami a teában található egyéb komponensek a koffein felszívódását gátló hatásával magyarázható.

Amennyiben az élénkítő hatás elérése a cél, úgy egy adag zöld tea kb. 2 g tealevélből 1,5–2,0 dl forró vízzel történő 2–4 perces forrázással majd áztatással készíthető, amelyet napi 3–5 alkalommal fogyaszthatunk. Egy másik – ámde talán kevésbé élvezetes – beviteli forma lehet, a növény őrleményét tartalmazó kapszula fogyasztása. A tea, ezáltal a koffein túladagolása (átlagos embernél 300 mg fölötti dózis egyszerre) remegéshez, izgatottsághoz, izzadáshoz, álmatlansághoz, de akár hányáshoz, görcsökhöz és szívritmuszavarhoz is vezethet.

Mivel a teacserje levele koffeint tartalmaz, gyermekek részére megfelelőbbek az élénkítő hatással nem rendelkező teák (pl. gyümölcsteák, rooibos). A zöld és fekete tea ellenjavallt továbbá szívbetegségben (magas vérnyomás, szívritmuszavar) gyomor- és nyombélfekélyben szenvedőknek, valamint pajzsmirigy-túlműködés esetén. Mivel a koffein átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt a zöld tea (és egyéb koffein tartalmú termék) fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a zöld tea élénkítő hatása miatt csökkentheti a nyugtatók/altatók hatását.


A rendszeres testmozgás több előnnyel jár, mint gondolnád

2022. szeptember 03.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A rendszeres edzés segít a betegségek és egészségügyi problémák megelőzésében. A rendszeres testmozgás csökkenti a különböző betegségek kockázatát. Már napi 15-30 perc tempós séta, futás, tánc, sportolás vagy erősítő edzés is hozzájárulhat a pulzusszám, az izomerő, az immunitás és az általános mentális egészség javításához. 

Erősíti az izmokat és a csontokat

Az izmok és csontok egészsége nagyon fontos. Az életkor előrehaladtával, a harmincas évek elmúltával az izomtömeg és a csontsűrűség lassacskán csökkenni kezd. És ez az oka annak, hogy olyan sok 30 év feletti nő és férfi szenved megereszkedett bőrtől, ízületi fájdalmaktól és csontritkulástól. A kutatások azt mutatják, hogy az erősítő edzés javítja a csont ásványianyag-sűrűségét, ami véd a csontritkulástól. Valójában az erősítő edzés az izomtömeget, az izomerőt és az izomállóképességet is javítja.

Segíti a fogyást

A megfelelő táplálkozással kombinált testmozgás a legjobb módja a fogyásnak. Ha túlsúlyosak vagyunk, haladéktalanul be kell vezetnünk a rendszeres edzést az életünkbe. A testmozgás segít megszabadulni a felesleges kilóktól, hiszen az extra kalóriákat hasznosítható energiává alakítja, amelyre szükségünk van a légzéshez, a beszélgetéshez, a sétához, a testmozgáshoz és a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez is. Fogyással számos elhízással összefüggő betegség megelőzhető.
Megvéd a szív- és érrendszeri betegségektől
 
Nem titok, hogy a szív- és érrendszeri betegségek az egyik vezető halálok a nyugati világban. A tudományos várakozások szerint 2030-ra a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása 9,9%-kal fog növekedni. De a tudósok világszerte egyetértenek abban, hogy ezek a betegségek miatti halálozás csökkenthető rendszeres testmozgással.

Csökkenti a stresszt

Ha stresszes vagyunk, érdemes edzést végezni. A stressz ébren tart éjszaka, ráadásul az immunrendszert is gyengíti, így általános fáradtságot okoz. A stressz a káros oxigéngyökök túlzott felhalmozódásához vezet a szervezetben, amelyek számos betegséggel hozhatók összefüggésbe. A fizikai erőnléti edzés nagyon jótékony hatással van a stressz csökkentésére. Amikor stresszes vagyunk, menjünk el sétálni vagy futni, és hamarosan észrevesszük, hogyan változik a hangulatunk.

Tegyünk szellemi frissességünk megőrzéséért

2022. szeptember 02.

Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.

Fotó: gettyimages.com1. Éljünk változatos társadalmi életet

A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a  (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.

Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.

2. Csináljuk azt, ami nekünk tetszik

Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói.  Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.

Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.

3. Őrizzük meg kíváncsiságunkat

Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.

Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását  tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át. 


Anyagcserét élénkítő, zsírégető program – a könnyebb fogyásért

2022. szeptember 01.

Egy grammot nem fogytunk annak ellenére, hogy úgy gondoltuk, mindent megtettünk a helyes táplálkozás érdekében? Fáradtak vagyunk, pedig eleget alszunk – viszont nem sportolunk? Talán lelassult az anyagcserénk, ami közvetlen kapcsolatban áll a hízással.  Tekintsük át a lassulás okait, és hogy mit tehetünk az anyagcsere gyorsítása érdekében.

Fotó: 123rf.comLégzés, emésztés, állandó testhőmérséklet, mozgás, keringés, gondolkodás…. Az anyagcsere az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen folyamatok összessége. Ennek érdekében a szervezetünkbe bekerülő vagy raktározódó anyagokat átalakítja energiává. Azaz a kalória átalakul energiává, hogy működtesse az agyat, az izmokat, a különböző szerveket…

Az anyagcsere lassul az életkor előrehaladtával, az izomtömeg csökkenésével, vagy pl. egy alacsony kalóriatartalmú diéta, vagy proteinben túl szegény étrend követésekor. De okozhatja a nem megfelelő életvitel (stressz, alváshiány, mozgáshiány), vagy a bél-mikrobióta (a bélben élő mikroflóra) károsodása is.

Ha felborul a bélflóra egyensúlya, szervezetünk többet raktároz, és kevesebb kalóriát éget el, és így szükségképpen hízunk. Létrejön egy ördögi kör, mivel az anyagcsere lelassulása energiahiányt von maga után, és fáradékonyság lép fel, ami miatt nincs kedvünk mozogni. Ezen változtatnunk kell!

 „Vigasztalódás” és frusztráltság helyett céltudatosság

A hízás rendszerint együtt jár az egészséges táplálkozás elhanyagolásával, alakunk romlásával. „Rossz” ételeket eszünk (zsírosat, cukrosat, sósat…), hogy „vigasztalódjunk”, és jön a következmény pl a hasra lerakódó zsírpárnák formájában.  Vagy ellenkezőleg, frusztráltak vagyunk, bűntudatot érzünk, és emiatt megvonunk magunktól szinte mindent.

Válaszul az anyagcsere még inkább lassul, fokozva legnagyobb félelmünket, ami a kalóriahiány okozta gyötrő éhséget jelenti. Ideje kikerülni ebből a pokoli spirálból, és visszanyerni régi alakunkat, normális étvágyunkat, jókedvünket, életörömünket. Ezek a céljai az anyagcserét élénkítő diétának, melyhez megoldásokat kínálunk.

Az anyagcsere serkentése

Az anyagcsere meghatározza, mennyi kalóriát éget el a szervezetünk naponta. Márpedig, mint említettük, minél idősebbek vagyunk, annál inkább lassul az anyagcserénk. Az eredmény: könnyebben szedjük fel, és nehezebben adjuk le a felesleges kilókat. Jó hír, hogy számos módon lehet küzdeni e jelenség ellen.

Az anyagcsere magában foglalja az alapanyagcserét (BMR), amely közvetlenül köthető a nyugalmi anyagcseréhez (RMR), és a nyugalomban lévő ember minimális energia-fogyasztását jelenti az alapvető életfolyamatok fenntartása érdekében.

Hozzátartozik még az ételek termikus hatása (TEF), amely az elfogyasztott táplálékok emésztésére felhasznált energia. De az élelmiszerek „varázsütésre” nem alakulnak át energiává, a szervezetnek különböző műveleteket kell végrehajtania, amelyek energia-felhasználással járnak.

A rendszer reaktiválása

Maradt még a testedzés nélküli hőtermelési aktivitás (NEAT), pl. séta, házimunka, kertészkedés stb., továbbá, amelyik sportoláshoz van kötve. Lehet hatni e tényezők összességére is annak érdekében, hogy mozgassuk az anyagcsere-útvonalakat. Az anyagcsere az életkoron kívül függ a nemtől, izomtömegtől, génektől, az alvás minőségétől, a bélben élő mikroflórától… Vagy elég az is, ha alacsony kalóriatartalmú étrendet követünk, akár évekig, és/vagy elhagyjuk a sportot – nem történik semmi javulás. Hiába eszünk keveset, úgy tűnik, az a kevés is lerakódik zsírpárna formájában..

Olyan ez, mintha „leblokkoltunk” volna, és sokszor arról ábrándozunk, bárcsak egy gombnyomásra újra lehetne indítani a rendszert. Márpedig létezik egy ilyen „újraindító gomb” – rajtunk áll, hogy működébe hozzuk. Tanácsos napi rutintevékenységeinken változtatni, hogy több kalóriát égessünk el, és gyorsítsuk anyagcserénket. Néhány tudnivaló és javaslat hozzá:


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...373839...170