Információk, érdekességek
Természetes vizek jóllétünk előmozdítására
2022. augusztus 23.
Az utóbbi időben sokunk számára a természet hozott megnyugvást a világjárvány káosza közepette. Míg terjedtek a bezárások, a „zöld” és „kék” terek nyitottak, szabadok voltak…. De minden időben ösztönösen tudjuk, hogy a természetes vizek közelében lenni csodálatos dolog, elősegíti jóllétünket. Vajon gondoltunk-e már arra, hogy miért és hogyan javíthat közérzetünkön a víz? Erre a kérdésre keressük a választ.
A felmérések szerint az emberek túlnyomó többségének a jóllétét nagymértékben elősegíti, amikor alkalma nyílik hosszabb-rövidebb időt tölteni valamilyen víz mellett. És szintén tekintélyes számban találják úgy, hogy a természetes víz nyugalmat hoz számukra. De miben áll még ez az összetett, pozitív hatás?
A „kék terek” előnyei
Sokan kutatják a víz és a jóllét közti összefüggést: miért javítja a természetes víz a közérzetünket? A vizes helyek sokfélék lehetnek: tengerek, tavak, folyók, vízesések, patakok, tavak, szökőkutak – melyek mindegyike kedvező hatást gyakorol ránk. Ugyanakkor az emberek már régóta keresik az olyan „terápiás vidékeket”, ahol rátalálnak a megnyugvás és a testi-lelki egyensúly helyreállításának színterére. Teljesítmény-központú, rohanó világunkban, amely óriási értéket tulajdonít a produktivitásnak, a víz mellett töltött idő ellenszert kínál.
Míg a „zöld” tájak és a mentális egészség közötti kapcsolat jól dokumentált, a kutatókat egyre inkább érdekli, hogy a „kék (vizes) terek” hogyan váltanak ki pozitív hangulatot, miként vetnek gátat a negatív gondolatok, érzések eluralkodásának. Arra is kíváncsiak, hogy a vizek miért segítik a tudatos jelenlétet („mindfulness”), vagy mely okból érezzük energikusabbnak és összeszedettebbnek tőlük.
Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy „vörös módban” élünk, azaz nap mint nap stresszesnek, aggódónak, szorongónak érezzük magunkat. Amikor az agy „kék módra” vált, és vizek közelében vagyunk, pozitívabb lesz életszemléletünk, megnyugszunk, és tudjuk gyakorolni a „tudatos jelenlétet” is.
A víz egyszerűen segít a pszichológiai öngondoskodásban („self-care”), az önmagunkkal való összekapcsolódásban is. Az öngondoskodás elhanyagolásának pedig egyik eleme, amikor elszakadunk önmagunktól, különösen a testünktől. Előfordult-e már velünk, hogy nem tettünk semmit saját fizikai erőnlétünk, helyes táplálkozásunk érdekében, mert stresszben éltünk, illetve nem volt időnk rá? Bizonyára igen… Ha viszont víz közelében vagyunk, az lehetővé teszi, hogy gyengéden „lelassuljunk”, elfoglaljuk gondolatainkat, és „visszatérjünk a testünkhöz” oly módon, amilyenre más természetes térben nem lennénk képesek.
Könnyed tudatos jelenlét
A kutatások azt mutatják, hogy még a víz látványa is csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét. Ezek a „kék terek” könnyed tudatos jelenlétet kínálnak, lehetőséget az ellazulásra, amikor nem arra koncentrálunk, amit „otthon hagytunk”, hanem a víz megnyugtató látványára és hangjaira. A természetben és a víz mellett való tartózkodás javítja a jóllétet, mert gyógyító hatása is számos tekintetben, pl. a víz segíthet a rehabilitációban és a krónikus fájdalomkezelésben.
Amellett a „kék terek” előmozdítják az amygdala, az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterület (szorongás és pánikközpont) aktivitásának szabályozását. Ennek oka, hogy a víz lehetővé teszi a figyelem önkéntelen, békés sodródását, ahelyett, hogy kényszerített vagy irányított volna. A „nagy kékség” tehát nem csupán egy semleges háttér, hanem saját vízi világa, növényzete mellett velünk és érzelmeinkkel is együtt él. Ez megváltoztatja agyunk neurológiai mintáit, így nyugodtabbnak, békésebbnek érezzük magunkat.
Rendszeres testmozgás
2022. augusztus 20.
Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.
Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!
Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.
Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.
A hangsúly legyen a rendszerességen!
Több rövid edzés rendszeresen többet ér, mint időnként néhány hosszú, kisebb-nagyobb kihagyásokkal – mondják a sportszakemberek. A fokozatos haladáshoz és a kedvet adó, motivációt fenntartó eredményességhez ideális, ha felvesszük a heti 3 edzés ritmusát, arányosan elosztva, kellő időt hagyva a sportfoglalkozások között. Ebben az ütemben, még ha testünknek kezdetben nincs is ideje az átállásra, érezni fogjuk a változást, már az első hetektől kezdve.
Az izmok „életre kelnek”, némi izomláz is megjelenhet a tagjainkban – és ha a szabadban sportolunk, teleszívjuk a tüdőnket friss levegővel, javul a közérzetünk, este pedig jobban alszunk. Ez mind folyamatos motivációt jelent, és lassanként már nem tudunk meglenni rendszeres testmozgás nélkül…
Készítsünk edzési tervet, és tartsuk is be!
Tervezni, készülni az edzésekre a legjobb módja annak, hogy ne hagyjunk ki egyet sem. Ahogy beütemezünk egy-egy találkozót, megbeszélést, ugyanúgy írjuk be a napirendünkbe, vagy a mobilunk naptárjába a sportórákat. A szakemberek azt is tanácsolják, hogy ha van időnk és türelmünk, vezessünk naplót az egyes edzésekről, ami segít felmérni, mennyit haladtunk előre.
Egyúttal hozzájárul az elérendő célok meghatározásához, a fejlődési lépcsőfokok globális áttekintéséhez – és így elkerülhető az időről időre fellépő elkedvetlenedés, demotiváltság. (Egyes felmérések szerint a legtöbben három hónap után a leginkább hajlamosak a rendszeres testmozgás abbahagyásra.)
Barackos immunerősítő ital
2022. augusztus 10.
Kortyo
lgassuk ezt az antioxidáns hatású immunerősítő italt, valahányszor kimerültnek és erőtlennek érezzük magunkat.
4 szem sárgabarack, kimagozva
4 sárgarépa
1 őszibarack, kimagozva
1 narancs, meghámozva
néhány csepp kasvirágtinktúra
¼–½ teáskanál őrölt chaga vagy más gyógygomba vagy őrölt macagyökér, ízlés szerint
Ez a ragyogó narancsszínű gyümölcslé gazdag C-vitaminban, karotinoidokban, káliumban és magnéziumban, növeli az energiaszintet és javítja az állóképességet. Az ital élénkítő hatásához a sárgabarack vastartalma is hozzájárul, szilíciumtartalma pedig a hajat és a bőrt erősíti.
A sárgabarack, a sárgarépa, az őszibarack és a narancs levét gyümölcspréssel nyerjük ki, majd adjuk hozzá a kasvirágtinktúrát és a chagát. (A gyümölcslevet, a tinktúrát és az őrleményt turmixgépben is összedolgozhatjuk.) Fogyasszuk azonnal.
Jótékony hatások
A chagából, illetve más gyógygombákból készült őrlemények erőteljes immunerősítő és öregedésgátló hatásukról ismert étrend-kiegészítők. Segítenek a rák megelőzésében és nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú fitokemikáliákat, más tápanyagokat és antioxidánsokat, többek között melanint, a bőrben és a retinában is megtalálható festékanyagot.
Tápértéktartalom egy adagban:
144 kcal | 4,5 g fehérje
30,6 g szénhidrát, ebből 29,7 g cukrok
0,5 g zsír, ebből 0,1 g telített zsírsavak
14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget
2022. július 25.
A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.
A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.
Miért fontos a mozgás?
A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:
- Hangulatjavítás: a napi fizikai aktivitás lehetővé teszi a szorongásos és depressziós állapotok jayítását
- Egészségmegőrzés: a rendszeres testmozgás, sportolás hosszú távon szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásai magukban foglalják bizonyos betegségek kockázatának csökkentését. Ilyenek pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, rákbetegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, de a túlsúly és az elhízás is megelőzhető, illetve javítható vele.
- Az ülő életmód elleni küzdelem: az egész napos ülés, a mozgás minimálisra csökkenése pl. a napi munka jellege miatt, számos hátránnyal jár egészségünkre nézve. Okozhat többek közt magas vérnyomást, hasi elhízást, de még a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia kialakulása mögött is az állhat. Az inaktív izomzat fenntartása pedig az izomtömeg csökkenéséhez vezethet.
Ajánlások
Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.
Futóedzés: hol hibázhatunk?
2022. július 24.
Idén tavasszal végre szeretnénk rendszeresen futni, hogy lefogyjunk, vagy jó formában tartsuk magunkat a kevesebb mozgással járó tél után? Feltétlenül tegyük meg, kitartó módon, de megfelelő lépésenként haladva Annak érdekében, hogy kezdetben ne okozzunk magunknak sérüléseket, és később se veszítsük el a kedvünket a rossz módszer miatt. Az alábbiakban számba vettünk néhány gyakori, a futóedzések megkezdésekor előforduló hibát, és tippeket adunk ahhoz, hogyan kerüljük el őket.
Túl erős kezdés
A futás az ismétlések sportja, és az általa okozott sérülések valójában a futáshoz való alkalmazkodás hiányából fakadnak. Ezen ismétlődő mozgásokhoz elsősorban az szükséges hogy a mozgásrendszer működésében részt vevő ízületek, inak, izmok stb. alkalmazkodjanak a futáshoz. Ellenkező esetben sérülés keletkezhet, többet árthatunk, mint használunk vele. Ezért ne kezdjük azonnal pl. 45 perces futóedzésekkel.
Ehelyett először pl. rövid kirándulások keretében felváltva sétáljunk és fussunk. Ha még soha nem futottunk, kezdhetjük azzal, hogy pl. 1 perc futást váltogatunk 1 perces sétával, megismételve hatszor, és ennyit tesz ki az aznapi „edzés”. Ez a kis gyakorlás pszichésen rendkívül frusztráló lehet, de a szervezetnek a fontos alkalmazkodás első lépését jelentheti. Utána haladhatunk emelkedőn, majd nyolcszor ismételjük az előző formát, azután növeljük 2-2 percre a járást és a futást. Ismételjük a mozgásokat nyolcszor, majd váltsunk 2 perc futásra, 1 perc sétára, és fokozatosan csak futásra. Az eredmény: 2-3 hónap után 40-45 percet tudunk futni.
Nem elég gyakori futóedzés
Minél többet futunk, annál jobban alkalmazkodik szervezetünk a mozgáshoz. Még ha kezdők vagyunk is, ne habozzunk kimenni heti 3-4 alkalommal, akár nagyon rövid edzésekre is. A rendszeresség lehetővé teszi, hogy fiziológiailag hozzászoktassuk szervezetünket a futáshoz, és sérülések nélkül sportoljunk. Emlékezzünk a „keveset, de gyakran” szabályra, hogy elkerüljük egyúttal a csalódást is.
Célkitűzés/ösztönzés hiánya
Bár a célkitűzésnek esetünkben technikailag nincs jelentősége, a konkrét cél nélküli futás hamar előidézi a csüggedést, és az „úgysincs értelme az egésznek” gondolatok melegágya. A célzatosság, tudatosság pszichológiai szempontból elengedhetetlen, és ösztönző hatású.
Amikor azt tűzzük ki célul, hogy pl. két hónap alatt 5 kilót szeretnénk fogyni, és erre adott idejű, rendszeres futásra vállalkozunk, akkor hétről hétre tervet tanácsos készítenünk. Ha megszabjuk a haladási irányt magunk előtt, elégedettek leszünk a megtett úttal. A terv teljesítése és az eredményesség minden fázisa erőt ad a további sportoláshoz.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...383940...170